A fehér akác “Robinia pseudoacacia” Életmódja, termőhelye

Növekedése: Különösen jó talajon az első években rendkívül gyors, de 20-25 év után erősen visszaesik. Mind tuskóról, mind gyökérről kitűnően sarjadzik. Gyökérsarjai jobbak, ezért kitermelés után célszerű a tuskóirtás, hogy a sarjak a gyökerekről fakadjanak.

Természetes úton magról nem újul. Általában csak 28-30 évig tartjuk fenn. Laza lombozata nem árnyékolja a talajt, a lehullott alom gyorsan felbomlik, talaja nagyon elgyomosodik. Leggyakoribb kísérő cserjéje a bodza.

Felhasználása: Az akác toxikus anyagokat is tartalmaz, amelyek legnagyobb mennyiségben a kéregben és a magokban fordulnak elő, ugyanakkor az akáckészítményeknek gyógyászati szerepük is van; a virágokból és a friss kéregből készült kivonatokat gyomorhurut, gyomorvérzés és fejfájás ellen használják. A népi gyógyászat az akácvirágot görcsoldó szerként, köhögéscsillapítóként és köszvény gyógyítására javasolja. Kemény, nehéz és tartós fája elsőrendű bányafa, vezetékoszlop, szőlőkaró, talpfa, gazdasági szerszámfa.

A technológia fejlődésének köszönhetően lehetővé vált az akácfa rostosítása is, így az akácfának a forgácslemez-gyártásban mint keverék fafajnak van rendeltetése. Faanyagát az építő-, illetve a bútoripar hasznosítja, s emellett jó minőségű tűzifa. Számos vizsgálat és tanulmány igazolja, hogy a fa építési célú felhasználása kevesebb CO2-kibocsátással jár, megmunkálásakor kevesebb energiát használunk fel, újrahasznosítható, ezáltal környezetkímélőbb az általánosan elterjedt építőanyagokhoz képest.

Alakja: Jó termőhelyen elsőrendű fává nő. Törzse zárt állásban egyenes, hengeres, idősebb korban ormos, koronája laza, vékony ágú. Szabad állásban törzse erős ágakra bomlik, gyakran villásodó.
Gyökere: Laza talajon a felszín alatt messze szétterül, és mélységben is lehatol. Kötöttebb sziklás talajon a gyökerek felszínesek maradnak. Gyökerein apró gumócskákat találunk, amelyekben Bacillus radicicola nevű baktériumok élnek az akáccal szimbiózisban. Ezek nagy mennyiségű N-t kötnek meg a levegőből.
Kérge: Fiatalon szürkésbarna, sima paraszemölcsös, de már korán hosszanti irányban – a kéregcserepek egymást X-Y alakban keresztezve – repedezik. Az idős kéreg vastag és sötétebb színű.
Rügyei: Rejtettek, csak későn, április végén, május elején fakadnak ki az addig takaró levélripacsokból. A rügyek két oldalán egy-egy erős tüske van.
Hajtásai: Fiatalon szögletesek, barnászöldek.
Levelei: Páratlanul szárnyaltak. A 11-21 levélke ép szélű, lágy, világoszöld. kicsípett csúcsú. A levélkék az erős napfényben élükkel fordulnak a fény felé, hogy a párologtatás mértékét csökkentsék.
Virágai: 10-15 cm hosszú, lógó, fehér fürtöket alkotnak. Május végén, június elején virágoznak. A kellemes illatú virágok a legjelentősebb mézelők, melyek kedvező időben az egész koronát elbontják.
Termése: 5-10 cm hosszú, lapos, barna hüvely. Októberben érik, de a hüvely télen a fán marad, és a magok csak tavasszal hullanak ki. Viszonylag nagyon hamar, az 5-6. évben terem.
Magja: Vese alakú, sötétbarna, vastag héjú. Ezért a magot vetés előtt forrázni kell.

Hosszú életű (200-250 év), gyorsan növő fa (Magyarországon az akácosok többségének vágásfordulója kb. 30 év). Idősebb egyedeinek a törzsátmérője elérheti az egy métert is, ugyanakkor a túltartott egyedeiben gyakori a törzs korhadása. Csírázása április végén következik be, amely összefüggésbe hozható a rügyfakadás időszakával. A magoknak csak viszonylag kevés százaléka képes kicsírázni természetes körülmények között. A szárazabb időszakokban keményebb maghéj alakul ki, míg nedvesebb, csapadékosabb időszakok esetén áteresztőbb a magok burkolata.

A magok kikeléséhez fontos az alacsony hőmérséklet. A magról nőtt csemete már az első évben elérheti az 1 méteres magasságot. Növekedése magasságot tekintve a második és ötödik évek idején tetőzik, ekkor akár évi 2 métert is nőhet. Vastagságát tekintve a legnagyobb növekedést nyolc-tízéves korában éri el, amikor is évente 7-10 milliméteres növekedést produkál az évgyűrűszélességet tekintve. Húszéves koráig jelentős magassági növekedésen megy keresztül az akác, majd a növekedési ütem jelentős mértékben csökken húsz és harmincéves kora közt, míg harmincöt éves kor felett már elenyésző mértékű növekedést produkál.

Törzse életének első tíz évében vastagszik legjelentősebb mértékben, majd a vastagodás az évgyűrűk szélességében mérve 1-1,5 milliméterre csökken. A környezeti és a genetikai adottságok jelentős mértékben befolyásolhatják e fafaj egyedeinek növekedési ütemét. Legnagyobb növekedési ütemét laza szerkezetű, jól szellőző talajokon éri el, de megél homoktalajon, szikes talajokon és vízmosásos területeken is.

Termésének hüvelyei
Rügyfakadása március vége és május közepe között megy végbe, átlagot számítva április 22-e a rügyfakadás kezdete. A virágzás a Kárpát-medencében átlagosan május 23-án kezdődik. Lombozata egy-másfél hónap alatt fejlődik ki teljes mértékben. A fehér akác virágzásának középértéke átlagosan 18 nap. Legelőször Magyarország délkeleti részein virít, majd fokozatosan északnyugat felé terjed a virágzás kezdete.

Átlagosan 10-30 nap szükségeltetik az ország összes akácosának virágba borulásához. Gyakran előfordul, hogy az akác szeptemberben másodvirágzáson esik át. lombozata nyáron a vízhiány miatt színeződik el, mag az őszi lombszíneződés átlagosan szeptember 24-én kezdődik el, míg a lombhullás a hegyvidékeken már október elején megkezdődhet. Magjai átlagosan október 17-ére érnek be. Lombfakadás után, május második felében virágzik, termése októberben érik be. A fiatal példányok már ötéves korukban virágozhatnak, ám legerőteljesebben húszéves kora után kezd virágozni az akác. Magokat tíz-tizenöt éves korban kezd hozni. Kedvezőtlen körülmények esetén azonban már korábban is termőre fordulhat a saját szaporodásának elősegítése céljából.

Meleg- és fényigényes, fagyérzékeny, xeromezofil (szárazságtűrő). Szívós fafaj, szárazságtűrő. Neutrofil, azaz a gyökerein élő nitrogénkötő baktériumokkal (Rhizobium leguminosarum) képes megkötni a levegőből a létfontosságú nitrogént, javítja ezzel a talaj tápanyagszintjét. Leveleinek csersavtartalma és az akác rendkívüli tápanyagfelvevő képessége azonban hozzájárul ahhoz, hogy viszonylag kevés növény képes elviselni az akácfa közelségét. Gyakran nő együtt fekete bodzával. Nem csupán magok útján, hanem vegetatív úton, sarjakkal is szaporodik. Jól tűri a szennyezett levegőt, ezért gyakran ültetik városokba forgalmas utak mentén.

Természetes kártevője Európában az akáclevél-sátorosmoly és az akáclevél-hólyagosmoly, a fomopsziszos rák, az akác gubacsatka, a levéltetvek, az akác pajzstetű, a kőristapló, a vastagtapló, a gévagomba és az akác mozaikvírus.

Megjelenése, felépítése

Nagy termetű fa (12–20 m, ritkán 25–35 m). Törzse térgörbe, zömök, állományban jól feltisztul; mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett. Zárt facsoportban törzse nyúlánk, hengeres, koronája fordított kúp formájú. Három növekedési típusát különböztethetjük meg. A Pinnata-típus, melyet árbocakác néven is szoktak nevezni nyúlánk törzsű, mely a fa lombkoronájának szintjén belül is nyomon követhető. Erdészeti szempontból ezen típus a legjelentősebb. Ezt a típust főleg gyökérdugványról szaporítják, mivel magot nem, vagy csak keveset hoz. A Palmata-típus törzsét a koronában már nem, vagy csak nehézkesen lehet felismerni. A Spreading-típus alacsony fa, törzset alig növeszt.

Reviews

Nincsenek még vélemények.

Legyél te az első aki véleményt ír a “Fehér akác 100 cm “Robinia pseudoacacia”” termékre

Az email címed nem kerül nyilvánosságra.

Rate Your Satisfaction*

[]