Szakmai tudnivalók áfonya fajtaválasztás előtt: Ültetési útmutató, környezeti igények

Az áfonya környezeti igényei:
Áfonya gyűjtőnév alatt a világ számos pontján találunk gyümölcstermő cserjéket. Európában kertészeti szempontból legfontosabb a fürtös áfonya (Vaccinium corybosum), kisebb jelentőségű a vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea). A fürtös áfonya hazánkban legföljebb két méter magasra megnövő, ritkás, kezdetben fölfelé törő, majd később szétterülő cserje. Virágai fehérek vagy rózsaszínűek, levelei ősszel narancssárgásra, vörösre színeződnek.

Termékenyülés és talajigény:
Az áfonya termesztését leginkább befolyásoló környezeti tényező a talaj, az áfonya ugyanis kifejezetten mészkerülő, csak 5,2pH érték alatti, erősen savanyú kémhatású talajban érzi jól magát. Ha ennél magasabb a pH érték, akkor tápanyagfölvételi problémák lépnek fel, a növény sárgul, sok esetben el is pusztul. Célszerű esővízzel is locsolni. A talajjal szemben elvárás még a jó vízgazdálkodás és a magas szerves anyag tartalom. Elsősorban párás, hűvös helyeken lehet sikeresen termeszteni, nagyon jó a hideg és a tél tűrése is, klimatikus szempontból tehát hazánk megfelel az áfonya számára. Öntermékeny, a kiemelkedő termésmennyiséghez azonban érdemes porzófajtát is ültetni.
Gyümölcs beltartalmi értékei:
Az áfonya termését számtalan módon hasznosíthatjuk, friss fogyasztása is jelentős, de fontos feldolgozóipari alapanyag, szörpök, dzsemek, borok, mélyhűtött termékek alapját adja. Gyümölcsében különösen sok a vitamin, a festékanyag és az ásványi sók. A nyár második felében, a fajtától függően július, augusztusban érnek.